A Pozsonyi reggelente nyüzsög. Kutyát sétáltató nénik, guberáló hajléktalanok, megannyi kocsi és kisteherautó, uszodába bringázó gyerekek, a kései munkába igyekvők. És én. A várva várt horgászbolt-hentesbolt kettős semmihez sem hasonlítható illata (külön-külön is szeretem őket, egymás után igazán komoly a szagorgia), a szemnek megnyugvást jelentő kis díszrét, ésatöbbi. Ma sem volt más, talán csak az út harmadik harmadánál, a szemközti oldalon feltűnő B-52-es és a világosbarna hajzuhatag vonta el a kelleténél jobban a figyelmemet az utca megszokott rendjétől.
A kisregényes bevezető után jöhet a lényeg. Néha fáradt dolgokat is kreál ám az agyam, mára is jutott egy sanda pillantás után, ami egy alkatrész-szaküzletre esett:
- Hogy mondjuk más szóval a fogyókúrát?
- Alkatrace (gyk.: race = verseny)
Elnézést.
Ajánlott bejegyzések: