Nincs backspace.
Mondhatnám azt is, hogy nincs végzet, csak ha magad is bevégzed, de az már nagyon giccses lenne. Kurvára nem nagy sztori, aki ismer az nem is fog majd meglepődni rajta, ebben a pillanatban az jár a fejemben, hogy ezt most csak azért írom le, hogy javítsam a blog júliusi statisztikáit.
Szóval szoktam fifázni. Sőt, amikor itthon nem olvasok, akkor fifázom. A játék több mint tíz éve borzolja az idegeimet, de nagyon szeretem, azt hiszem, hogy egész életemben elkísér majd. Tegnap viszont gyakorlatilag szarrá törtem miatta a billentyűzetemet. Legalábbis azóta vannak beragadós gombok és van a backspace - ami nem működik. Ennek folyományaként már meg is rendeltem az új klaviatúrámat, egy vadiúj szürkével, ami a későbbiekben óriási szolgálatot tesz majd. Apránként pofozom a gépet, mert már készülök a csodára, berendezkedek a világmindenség legkirályabb játékára. Jön a Diablo 3...
Lehet, hogy jövőre, lehet, hogy azután, de jön és engem el fog söpörni, addigra a szobámat át kell alakítanom. Egy Toi-Toi, egy hűtő, ami biztosan kell bele. Ezek után már csak fel kell mondanom a melóban, hogy addigra 0-24-ben foglalkozhassak vele. Innen üzenem azoknak, akikkel naponta, vagy hetente x időt töltök, hogy amikor jelt adok (a D3 beszerzésének napjától számítva), onnantól kezdve felejtsék el, hogy a világon én is vagyok. Telefonom is kidobom. Internetet is csak multiplayerre fogok használni.
Good nite.
Ajánlott bejegyzések: